Papírhidak – statika, szerkezet

A papírkonstrukciók témánál maradva logikusan illetszhetjük tanmenetünkbe a party-tányér és a lámpabúra után ezt a feladatot, de önmagában is működik, például a mi sulinkban workshopként is próbálta a kolléganőm iskolai fesztiválon.
Egy tanórában is lehetséges elvégezni, bár 45 percben talán kicsit feszes a tempó. Ha úgy döntünk, hogy több hétig foglalkozunk vele, akkor fel kell készülnünk a félkész munkák tárolására is. Nagyon jó móka lesz!

Időigény: 2-3 x 45 perc

Korosztály: 5-12. osztály

Eszköz, anyag: számítógép, projektor, hang, A4-es fénymásolópapír, ragasztó, olló, vonalzók

A feladat: Hozz létre olyan papírhidat, amely legfeljebb 4db A4-es papírból áll, 50 cm fesztávot képes áthidalni, és elbír egy csomag gyurmát.

A munkához csak stiftes ragasztó, vonalzó és olló használható.

Értékelési szempontok: teherbírás, esztétikus kivitelezés, szerkezeti kreativitás (a szokásos hengeren és háromszög alapú hasábon túl…), szerkezeti tisztaság (átgondoltság)

A szerkezet két vízszintes felületen megtámasztható, nem lehet odaragasztani, kikötni, beakasztani, lesúlyozni, stb.

Az első órai bevezetés valódi ill. papírhidak bemutatásával telt, felütésként a Tacoma Narrows híd összeomlását néztük meg videón, ez megadta az alaphangulatot :)

A fiatalabbakkal rajzos áttekintéssel és rajzolva megértéssel kezdtem, ehhez az ábrákat Steve Bowkett: Achi-Skizze című könyvéből fénymásoltam. Egy, a hídformákat sablonosan áttekintő lap segítségével átbeszéltük, hogy mitől áll meg a híd, mi a dinamikája, melyik szerkezetben lépnek fel húzó- és melyekben nyomóerők? Mi az a lánchíd, vajon hova van “felakasztva” az útpálya, mely oszlopok tartják a súlyát, és mely köteleken/láncokon lóg? Mi az a rácsostartó, miért stabilabb a háromszögrács, mint a négyszögrács? (ehhez nem baj, ha előtte már foglalkoztunk rácsszerkezetekkel kicsiben vagy nagyban, pl. a kunyhóépítős vagy ehető építészetes feladatokkal) Hogy működik a boltív?

Majd egy másik feladatlapra saját fejlesztésű hidat kell rajzolniuk.

IMG_0597

A nagyokkal elsősorban projektorral dolgoztunk, az alább látható képgyűjtést (kattintásra Pinterest gyűjtemény nyílik) néztük meg, közben megbeszéltük ugyanúgy, mint a kisebbekkel, hogy mely szerkezeti elemekre hat húzó- illetve nyomóerő. Ők már fizikai ismereteiket is latba tudták vetni.

Mind a kicsikkel, mind a nagyokkal néztünk néhány inspirációt papírhidakról (kattintásra Pinterest gyűjtemény nyílik). Ezek mérnökhallgatók munkái, úgyhogy elég magasra teszik a lécet. Itt persze jött a huhogás, hogy “jaaj mi ezt nem tudjuk megcsinálni”, de biztosítottam őket arról, hogy mi lényegesen kisebb fesztávval és súllyal fogunk dolgozni.

Képek munka közben:

Az elkészült hidak:

Volt, amelyik jobban bírta, volt amelyik kevésbé, de az értékelési szempontok között jól lehet mazsolázni. Érdemes kiemelni, hogy kinek melyik szempont sikerült a legjobban, ebből mindenki sokat tanulhat! Jó munkát!

A bemutatott munkákat a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 7.a és 12.b osztályos tanulói készítették

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s