A Magyar Divat és Design Ügynökség meghívására vettem részt a Szent István Nap Divat és Design Fesztiválján. A Bálna épületében a kézműves foglalkozásokon, fenntarthatósági programokon, kerekasztal-beszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők.

Természetesen dobókockás foglalkozásokat vittem, lássuk is a három közül a legnépszerűbbet:

Régóta – igazából a Bauhaus 100 emlékév óta – szerettem volna Bauhaus inspirálta dobókockás aktivitást a meglévők (dobókockás műalkotás. görög váza, barlangrajz, egyiptomi képeslap, antik templom, képarchitektúra, Miró) mellé, és most a “divat” hívószó apropóján kerestem rá a Bauhaus textilművészetére. Elképesztő gazdagsűágú anyagot találtam! Ebből és a színtan tananyagokból mazsolázva született meg a táblázat.

A Bauhaus iskolára ma elsősorban az épületei miatt emlékezünk, de amikor 1919-ben Weimarban megalakult, még nem volt önálló építészeti műhelye, az csak évekkel később létesült. Eredendően egy dizájn főiskolaként képzelhetjük el, amely a korábbi nagyhercegi iparművészeti és képzőművészeti főiskola összevonásával alakult meg, miután az építész Walter Gropius-t kinevezték azok vezetőjévé. A Bauhaus célja az volt, hogy a háború utáni korszak új tárgyi formáit megtalálja. Alapítói hitték ugyanis, hogy a rohamos technikai fejlődés új esztétikát szül. „Művészet és technika: az új egység!” – hirdette Gropius. Ennek a funkcionalista esztétikának vált emblematikus intézményévé az iskola. A mesterek és a hallgatók a különböző műhelyekben (az asztalos-, a szobrász-, a festő- és grafikai, a textil-, valamint a fotóműhelyben, sőt a színházi és mozgásművészeti műhelyben is) az egyszerű, hatásos és könnyen gyártható formákat keresték.

A Gunta Stölzl vezette textilműhelyben tanult és később dolgozott a Délvidéken, Vörösmarton született Berger Otti. Inspirálták szülőfaluja hagyományai, főleg azok, amelyek ruhák anyagával, díszeivel, háztartási textilekkel, régi kézműves technikákkal voltak kapcsolatosak.

Szívesen ajánok róla egy közelmúltban megjelent monográfiát: Varga Mária: Ég és föld között – Berger Otti, a vörösmarti textilművésznő. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Topor Tünde kiváló recenzióját pedig az ArtMagazin weboldalán olvashatjátok.

A játék menete a szokásos: dobunk a kockával, majd a kapott mintát színes papírból kivágjuk és a szőnyegalapra ragasztjuk. Hat oszlop – hat dobás – hat mező a szőnyegen. A hetedik oszlopban mintákat találunk. Ezt mi a fesztiválon direkt erre az alkalomra gyártott nyomdával nyomtuk rá az elkészült kollázsokra, tanórai vagy otthoni megoldásként fekete filctollal rárajzolhatjuk egy-egy mező negyedére. A könnyebb megértéshez itt van egy kép az egyik elkészült munkáról:

A mintákat piros-sárga-kék-fekete-fehér fénymásolópapírból vágtuk ki. 7×7 cm-es mezőkkel dolgoztunk, melyeket további négy részre osztottam két felezővonallal. Könnyítésként halvány hálót nyomtathatunk a színes lapokra. A4-es, szegény nélküli nyomtatással, valós méret beállítással lesz mérethelyes. A szőnyeg alap szintén A4-es lap, nyomtatásnál figyelni kell arra, hogy valódi méretben nyomtassa. A cikk alján lesz a link a letölthető csomaghoz (feladatlap, háló, alap).

A teljes csomag (feladatlap, 7×7-es háló, szőnyeg alap) INNEN tölthető le.

Jó szórakozást kívánok!