A Magyar Divat és Design Ügynökség meghívására vettem részt a Szent István Nap Divat és Design Fesztiválján. A Bálna épületében a kézműves foglalkozásokon, fenntarthatósági programokon, kerekasztal-beszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők.
Természetesen dobókockás foglalkozásokat vittem, lássuk is a három közül a legnépszerűbbet:

Régóta – igazából a Bauhaus 100 emlékév óta – szerettem volna Bauhaus inspirálta dobókockás aktivitást a meglévők (dobókockás műalkotás. görög váza, barlangrajz, egyiptomi képeslap, antik templom, képarchitektúra, Miró) mellé, és most a “divat” hívószó apropóján kerestem rá a Bauhaus textilművészetére. Elképesztő gazdagsűágú anyagot találtam! Ebből és a színtan tananyagokból mazsolázva született meg a táblázat.
A Bauhaus iskolára ma elsősorban az épületei miatt emlékezünk, de amikor 1919-ben Weimarban megalakult, még nem volt önálló építészeti műhelye, az csak évekkel később létesült. Eredendően egy dizájn főiskolaként képzelhetjük el, amely a korábbi nagyhercegi iparművészeti és képzőművészeti főiskola összevonásával alakult meg, miután az építész Walter Gropius-t kinevezték azok vezetőjévé. A Bauhaus célja az volt, hogy a háború utáni korszak új tárgyi formáit megtalálja. Alapítói hitték ugyanis, hogy a rohamos technikai fejlődés új esztétikát szül. „Művészet és technika: az új egység!” – hirdette Gropius. Ennek a funkcionalista esztétikának vált emblematikus intézményévé az iskola. A mesterek és a hallgatók a különböző műhelyekben (az asztalos-, a szobrász-, a festő- és grafikai, a textil-, valamint a fotóműhelyben, sőt a színházi és mozgásművészeti műhelyben is) az egyszerű, hatásos és könnyen gyártható formákat keresték.
A Gunta Stölzl vezette textilműhelyben tanult és később dolgozott a Délvidéken, Vörösmarton született Berger Otti. Inspirálták szülőfaluja hagyományai, főleg azok, amelyek ruhák anyagával, díszeivel, háztartási textilekkel, régi kézműves technikákkal voltak kapcsolatosak.
Szívesen ajánok róla egy közelmúltban megjelent monográfiát: Varga Mária: Ég és föld között – Berger Otti, a vörösmarti textilművésznő. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Topor Tünde kiváló recenzióját pedig az ArtMagazin weboldalán olvashatjátok.
A játék menete a szokásos: dobunk a kockával, majd a kapott mintát színes papírból kivágjuk és a szőnyegalapra ragasztjuk. Hat oszlop – hat dobás – hat mező a szőnyegen. A hetedik oszlopban mintákat találunk. Ezt mi a fesztiválon direkt erre az alkalomra gyártott nyomdával nyomtuk rá az elkészült kollázsokra, tanórai vagy otthoni megoldásként fekete filctollal rárajzolhatjuk egy-egy mező negyedére. A könnyebb megértéshez itt van egy kép az egyik elkészült munkáról:

A mintákat piros-sárga-kék-fekete-fehér fénymásolópapírból vágtuk ki. 7×7 cm-es mezőkkel dolgoztunk, melyeket további négy részre osztottam két felezővonallal. Könnyítésként halvány hálót nyomtathatunk a színes lapokra. A4-es, szegény nélküli nyomtatással, valós méret beállítással lesz mérethelyes. A szőnyeg alap szintén A4-es lap, nyomtatásnál figyelni kell arra, hogy valódi méretben nyomtassa. A cikk alján lesz a link a letölthető csomaghoz (feladatlap, háló, alap).








A teljes csomag (feladatlap, 7×7-es háló, szőnyeg alap) INNEN tölthető le.
Jó szórakozást kívánok!
Kedves Zsuzska! Tud abban segíteni,hogy számítógépes animációs rajzzal ki foglalkozik? Merre induljak,ha Marczinka Borinak,fazekasos tanítványának keresek egy inspiráló személyt (csapatot),akivel tudna együtt dolgozni. Köszönöm szépen, üdvözlettel:Török Ágota
Kedves Ágota! Elnézést, ezt csak most látom. Már nem tanítom Borit (az ismert okok miatt egyre kevesebb munkát vállalok a közoktatás területén), de próbálok segíteni, írjon kérem a zsuzska.meszaros@gmail.com-ra!