Korosztály: 7-12. osztály
Időkeret: 4-5×45 perc
Eszközök: számítógép, projektor, hangfal, papír és szabadon választott eszközök, a kutatáshoz okostelefon+nethozzáférés
Bár nem vagyok grafikus, régóta vonzódom az adatvizualizációhoz és infografikához, imádom az ily módon illusztrált ismeretterjesztő cikkeket. Használtam is már saját mondanivalóm megértetéséhez ezt az eszközt, így jött a gondolat, hogy a gimnazistákkal belevágjunk egy infografikás projektbe.
A feladat: Válassz egy témát (kötődhet tananyaghoz, egyéni érdeklődési körhöz vagy az osztályközösséghez), és a tanultak alapján dolgozd fel infografikává! Készíts vázlatokat, és egyeztetés után a legjobbat dolgozd ki tetszőlegesen megválasztott technikával!
1. óra – inspiráció, feladatkiadás
Az óra elején körkérdéssel indítunk, ki ismeri az infografika vagy adatvizualizáció fogalmát, és mit tud róla? Ezután megnézzük David McCandless: Az adatvizualizáció szépsége című előadását. 18 perc, de egy nagyobb lélegzetű projektnél abszolút megéri – kellő mennyiségű motivációt és információt ad.
Az infografika fogalma a Wikipédia szerint:
Az infografika alkalmazott grafikai terület, a rajz, fénykép és a szöveg együttes alkalmazása, mindezen területek formanyelvének felhasználásával létrejött illusztráció. Több mint egy fénykép, összetettebb, mint egy rajz és sokkal informatívabb, mint az önmagában álló írott szöveg. Célja minden esetben az információközlés. A jó infografika figyelemfelkeltő, informatív, közérthető. A nyomtatott sajtóban mindig kevés hellyel takarékosan bánik, adott nagyságú helyen többet mond el, mint a puszta szöveg, vagy sajtófotó. A jó infografika mindig 3 dolog – és ezzel párhuzamosan 3 szakterület – találkozásaként jön létre:
- a nyers adat, azaz az információ, amit tartalmaz (adatelemzés)
- az üzenet, amit át akarunk adni vele (kommunikáció)
- a grafika, ami gyönyörködtet és könnyen befogadhatóvá teszi az egészet (dizájn)
Órára való felkészüléshez tanárnak, diáknak egyaránt ajánlom EZT és EZT a cikket.
Ezután még marad időnk néhány infografikát megnézni és elemezni együtt.
Régiek:
Maiak: melyik a jobb infografika és miért?
Kortárs jó példák:
Beszéljük át az adatvizualizáció, infografika mindennapi előfordulását is, pl. térképek, tankönyvi ábrák, sajtó- és médiatermékek, közlekedési tájékoztatás… ezek után már biztosan tudnak mondani párat a diákok.
Ennyivel el is telik az első óra, a házi feladat pedig, hogy mindenki találjon ki magának legalább kettő, szívéhez közel álló témát, amelyről szerinte lehet jó infografikát készíteni. Hogy milyen a jó infografika? Hát ilyen:
2. óra – vázlatok, konzultáció
Ezen az órán a múltkori utolsó ábrával kezdhetünk, érdemes kinnhagyni egy darabig (milyen a jó infografika). Az ábra alapján megbeszélhetjük a projekt értékelési/osztályozási szempontjait.
Mi úgy dolgoztunk a suliban, hogy körbejártam a teremben, és mindenki mondott egy-két szót a témájáról, hogy én is képbe kerüljek. Ha szükségesnek éreztem, korrigáltam, konzultáltam. Lehetett még szabadon kutatni, netezni, vázlatokat készíteni. Óra végére nagyjából mindenkinek összeállt, hogy mivel fog foglalkozni, milyen adatokat kell még gyűjteni, és hogy kb. milyen vizuális megjelenítést képzel el. Kértem őket, hogy a következő órára úgy érkezzenek, hogy a fejükben legyen egy egészen konkrét vízió, a kezükben pedig a megvalósításhoz szükséges eszközök, telefonon vagy jegyzetben pedig a szükséges adatok, inspirációk, referenciaképek.
3-4. óra – kidolgozás
Ezek az órák a megvalósítással teltek, természetesen akadt olyan csapat is, akinek szüksége volt plusz egy órára. A projektet folyosói kiállítással zártuk, kivétel nélkül mindenki munkáját kiraktuk. A kiállítás ideje alatt állandóan ácsorgott minimum 4-5 ember az infografikák előtt :)
Néhány jobban sikerült darab:
A bemutatott munkákat a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 12.b osztályosai készítették.
Felhasznált források:
http://www.topdesignmag.com/beautiful-examples-of-very-old-infographics/
design.edu.art 