Hat alsós téri feladat

Épített környezeti nevelés kisgyermekkorban – a Bálványos Vizuális Nevelési Kutatóintézet rendezvényén, a KultúrAktív Egyesület és az ELTE TÓK 3612 Vizuális Képességek Kutatóműhelyének közös nemzetközi konferenciáján vettem részt meghívott vendégként 2018. április 6-án. A konferencia kísérőkiállítását a Fazekasos kisdiákokkal (1.a, 2.a, 3.a, 4.a) készített téri alkotásainkból rendezték.

Ehhez kapcsolódóan itt teszem közzé a feladatleírásokat, linkeket, videókat, letölthető nyomtatandókat.  A feladatok nagy részét az Amag! spanyol magazinból vettem, de van, ami saját találmány.

Ezek a feladatok fejlesztik a 6-10 éves korosztály téri kompetenciáit (térlátás, mentális rotáció, téri manipuláció) és hagyományos iskolában, 45 perces órán is bátran bevethetőek: hiszen ollóval, papírral, színes ceruzával és stiftes ragasztóval dolgozunk, egy-két támpontot adunk a gyerekeknek, a többit az ő kreativitásukra bízzuk.

1)

Az első feladatot én „Bukfencház”-nak kereszteltem el, mert minden alsós évfolyamon egy-egy mesére fűzöm fel a vizuális tematikát, és a második osztályban épp A Négyszögletű Kerek Erdőből a Bikfi-bukfenc-bukferenc című fejezet következett. A gyerekeknek az volt a feladata, hogy az erdő lakóinak egy olyan házat építsenek, amiben vidáman bukfencezhetnek. (Természetesen maguknak is lehet… de ezt már ti találjátok ki)

Először levetítettem a következő videót:

Aztán felrajzoltam a táblára a szabásmintát:

01

A gyerekek a szabásminta alapján készítettek egy ahhoz hasonlót. Mindenkinek más lett kicsit, valaki vékonyabb, valaki vastagabb sávokat vágott, a papírt vagy állítva, vagy fektetve tartották, ha hibáztak, újra lehetett kezdeni, fénymásolópapírból dolgoztunk.

Miután elkészült az alap, vághattak rá lyukakat ajtónak, ablaknak, titkos rejtekhelynek. Majd mikor ezzel is kész voltak, jöhetett a színezés (ceruzával vagy filctollal), utána akinek maradt ideje, figurákat is készített a házhoz, melyek rendkívül jól léptékesítenek – mutatják, hogy mekkorának is képzelte a házat a gyerek.

2)

Ugyanennek a feladatnak a variációja, mikor ebből a szabásmintából dolgoznak a gyerekek, de most a szalagokat nem ívesen, hanem szögletesen hajtják. Itt van pár példa:

3)

A „Lakásunk” című feladatot szintén második évfolyamosokkal készítettük el. Mutatom a videót:

Itt annyit mondtam támpontként, hogy kaptak ajándékba egy lakást, rendezzék be kedvük szerint. A szabásminta letölthető innen. Érdemes pár mintadarabot készíteni, mert nehéz a hajtogatás. Nekünk úgy sikerült megoldani, hogy a videó megfelelő részét újra és újra levetítettem, és azok a gyerekek, akik hamarabb rájöttek a hajtogatás trükkjére, segítettek a társaiknak.

4)

A „Kertváros” című feladathoz szintén mutattam egy videót:

Itt mi A3-as lapból dolgoztunk, de A4-essel ugyanúgy működik, csak aprólékosabb munkát igényel. A táblára felrajzoltam egy szabásmintát, amit a gyerekek nagyjából követtek, de el lehetett térni tőle. Arra kellett figyelni, hogy ne legyen egymással szemben a két bevágás.

01

Munka közben:

5)

A „Cikk-cakk-ház” című projekthez a videó:

A3-as lapból dolgozunk, a szabásminta a következő (ezt is felrajzoltam a táblára):

01

Ezt a feladatot elsős és harmadik osztályos tanulókkal készítettük el. A feladat az elsősöknél saját házuk, a harmadikosoknál a tündérek társasházának (Tündér Lala mesetematika) megjelenítése volt. A cikk-cakkban meghajtott papír minden síkja vagy öble egy-egy szobát jelképezett. Sokan úgy oldották meg, hogy az egyik oldalon belülről, a másik oldalon kívülről ábrázolták az elképzelt épületet.

„A rabló menyétek kincseskamrája” című feladatot negyedik osztályosokkal készítettük el, A3-as papírral dolgoztunk, melyet a gyerekek négy részre osztottak, majd egy üreges hasábot képeztek belőle.

01

A hasáb alja a padlót, két oldala a két falat, a teteje pedig a mennyezetet jelképezte. Mivel ők már idősebbek, az anyagszerű ábrázolás került fókuszba. Bevezetésként megfigyeltük a környezetünk burkolatait, illetve kivetítőn néztünk textúrákat: pincét, barlangot, börtönt – mohos kőfal, nyirkos padló, korhadt fa ajtó, rozsdás vasrács, stb. Térérzékelésük sokat fejlődött, mivel folyamatosan gondolkodniuk kellett, hogy melyik felület mit jelképez; hol a teteje, hol az alja; hogyan kapcsolódnak egymáshoz a síkok, illetve hogyan jön ez össze térben. Színezni ugye könnyebb kiterített rajzlapon, de ellenőrizni csak összehajtva lehet, így folyamatosan váltogatniuk kellett a nézőpontot munka közben.

Az első öt feladat az Amag! magazinból való, a hatodik feladat saját fejlesztés. A munkákat a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1.a, 2.a, 3.a és 4.a osztályos tanulói készítették.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s