Bábfilm tematika – Puppet-theater curriculum

Korosztály: alsósok

Időkeret: 6×45 perc (feladatonként 1-1 óra)

Tematika: Bálint Ágnes: Gücülke és cimborái című meséjének feldolgozása bábfilm formájában, ehhez az órák során a forgatókönyv, a szereplők, hátterek, díszletek, plakátok elkészítése, majd közös forgatás lebonyolítása.

Órák témái egymás után:

1. forgatókönyv

2. szereplők

3. hátterek

4. díszlet

5/a forgatás 5/b plakátok és vágóképek elkészítése

6. filmnézés, megbeszélés

Célom: Az egész folyamat célja az, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy közös munkával mire képesek, valamint betekintsenek a média világába. Az egyes részek pedig számos tevékenységi formát ölelnek fel a képalkotástól a konstrukcióig.

Bevezetés a folyamat elején:

Megbeszélés, kérdés-válasz, mit tudnak a gyerekek a színházcsinálásról, filmkészítésről: mi kell egy színházi előadáshoz, mi kell egy filmhez?(…) Szereplők, színpadi díszlet – helyszínek, bútorok, hátterek, közönség, rendező, gyártásvezető, világosító, operatőr…

1. Forgatókönyv rajzolás

mit tanulnak ebből, mi a cél?

– történet lebontása jelenetekre, jelenetek kompozíciója, mozgásábrázolás, folyamat észlelése

hogyan csináljuk?

– rajzlapokból összerakott kis füzetbe ceruzával vagy filctollal, színes technikával, akció és hátterének ábrázolásával, magyarázó feliratokkal – a tartalom az, amit eddig tudunk a meséből (a tetőpontig jutottunk) és ahogy megoldjuk a befejezést.

szempontok a munkához:

– olvasható legyen a történet (ha odaadnátok az osztályfőnöküknek, ő is le tudja forgatni)

– grafikai minőség (az ábrázolt háttereknek, figuráknak, kellékeknek legyenek részletes jellemzői – forma, ruházat, kiegészítők, színek, minták)

– szorgalom, befektetett munka intenzitása (hosszúság és kidolgozottság)

2. Szereplők megrajzolása, kivágása és felragasztása pálcikára

mit tanulnak ebből, mi a cél?

– figurák karakteres megjelenítése két dimenzióban, attribútumaikkal, ollóval vágás, ragasztás, kontúr-körvonal fogalma

szemléltetés anyagai és eszközei: saját gyártású figura, színpad-doboz, eszközszükséglet: színes ceruza, papír, olló, ragasztószalag

hogyan csináljuk?

– megkérjük a gyerekeket, hogy készítsék elő a forgatókönyvüket, és először a főszereplőket (ki az a főszereplő?), majd a mellékszereplőket rajzolják meg és vágják ki. A megrajzolt figurákat majd később mozgatni is fogjuk, ezért fel kell ragasztanunk egy pálcikára. (mutatunk egy előre elkészített bábot) A figurákkal eljátsszuk a történetet a színpadon (mutatjuk a dobozt, ami a színpad lesz) és felvesszük videóra.

szempontok a munkához:

– rajzoljatok erős körvonalat, ami mentén majd körbe tudjátok vágni a figurát. Színeket, jellemző dolgokat ábrázoljatok: milyen a bundája/bőre/tolla/ruhája/van-e valami a kezében, táskája, nyaklánca, kalapja, cipője?

3. Hátterek festése

mit tanulnak ebből, mi a cél?

– a mese helyszíneinek megjelenítése 2 dimenzióban, színes vízfestés technikával, háttér illetve figura elválasztása, díszlet és háttér fogalma

szemléltetés anyagai és eszközei:

saját gyártású bábszínházi doboz, egy régebbi festmény, néhány figura az előző óráról, eszközszükséglet: tempera vagy vízfesték, hátterek nevei kis kartonokon (húzunk)

hogyan csináljuk?

– milyen helyszíneket ismerünk már a meséből, milyen helyszínek szerepelnek a forgatókönyvünkben? (…) Megbeszéljünk, melyik hogy néz ki, mi kötődik hozzá, mi játszódik ott? emlékeztetőül a helyszínek: (…)

szempontok a munkához:

arra a környezetre vagyok kíváncsi, ahol a történet éppen játszódik, jellemző dolgokat ábrázoljatok (milyen a talaj, az ég, vannak-e növények, van-e út, milyen az időjárás, felhívom a figyelmet, hogy szereplők most nincsenek a képen)

4. Díszlet elkészítése

Ebben a feladatrészben el lehet készíteni a forgatókönyvben szereplő bármely építmény, belső tér makettjét páros munkában, de ezen a ponton nekem a mesében szereplő sün házáról eszembe jutott egy tetőszerkezetes feladat, úgyhogy ezzel a résszel egy kicsit többet foglalkoztunk, itt található a leírás:

Sündörgő háza

5.a. Forgatás

A forgatáshoz szünetben beállítottuk és leragasztottuk egy asztalra a színpadot és a kamerát (egyszerű digitális fényképezőgépet), előkészítettük a korábban általam kiválogatott háttereket, szereplőket és figurákat. Öt részre bontottam az osztályt és a történetet (igyekeztem általánosítani, hogy mindenki beleképzelhesse a saját forgatókönyvét), egymás után jöttek a kamerás-színpados asztalhoz, minden csoport kb. 7 percet tudott forgatni. Egy gyerek nyomta a kameragombot, egy kezelte a csapót, 3-4 gyerek játszotta a történetet. Az épp nem forgató csoportok plakátokat és vágóképeket (főcímet, jelenet-címeket, vége-főcímet, névsort) készítettek a helyükön, kiosztottam a feladatokat. Az óra elején tisztáztuk, hogy ki mit csinál, mire kellenek a vágóképek, mire kell a plakát, és hogy ma leforgatjuk és a jövő héten nézzük meg a filmet.

5.b. Plakátok és főcímek elkészítése

mit tanulnak ebből?

plakát műfaja, vágókép, főcím fogalma

hogyan csináljuk?

szükségünk van a mese címére, egyes jelenetekhez rövid szövegekre, vége főcímre, az osztály névsorára (öt lapra elosztva) és több “moziplakátra”. A névsoros lapokra és a jelenet-bevezető szöveges lapokra halványan ráírtam a neveket és a szövegeket, ezeket meg kellett erősíteniük, színessel díszíteni, rajzolni rá. A cím és a “vége” felirat egyértelmű volt. Megbeszéltük, hogy mi van a moziplakáton (cím, főszereplők nagyban, mellékszereplők kicsiben, háttér, vetítés helyszíne és dátuma), és hogy ebből több kell, hogy kirakhassuk az iskolában több helyre. Kijelöltem, hogy kinek mi lesz a feladata, míg a többiek forgatnak.

szempontok a munkához:

– mind a plakátok, mind a címek és vágóképek legyenek színesek, messziről olvashatóak és figyelemfelkeltőek.

6. Filmnézés, megbeszélés

Egy hét alatt összevágtam a jelenteket, kerestem zenét, és a következő rajzórán megnéztük együtt a filmet. 4 osztállyal csináltam ezt meg, kb. 5 perces anyag lett mindegyikből. A vágásról annyit, hogy én is most tanultam meg, írjuk be google keresőbe, hogy “vágás egyszerűen”, és találni fogunk útmutatót.

Megnéztük a gyerekekkel a filmet (többször – először némán, aztán még kétszer, kommentárokkal, bekiabálásokkal…), aztán megbeszéltük a tanulságokat. Kihangsúlyoztam, hogy mennyire fontos a közös munka, hiszen egyénileg nem tudtunk volna ilyen bonyolult és nagyszabású alkotást létrehozni.

Képek munka közben: